Élménypulzus

Élménypulzus

A vidéki Írország

Hová menjünk, ha elszakadnánk Dublinból?

2019. július 27. - Konika

Az előző bejegyzésben Dublinról írtam (egészen pontosan az evési-ivási lehetőségekről), de ígértem, hogy beszámolok arról is, hogy mi van a városon kívül.

Dublin ugyanis szerintem nem egy szép hely, viszont a vidéki táj egészen elképesztő tud lenni Írországban. Az első célpont, amit mindenkinek ajánlok, a Moher-sziklák, ahol mi az előző utunk során jártunk, így most részletesen nem mennék bele, de igazán lenyűgöző élmény. Valamelyik egy napos buszos utazásra érdemes befizetni rá (máshogy nehézkes, inkább csak bérelt autóval lehet megközelíteni, de csak akkor ajánlott, ha nem riadunk meg a másik oldali vezetéstől).

Idén tehát más úti célokat tűztünk ki, és olyat kerestünk, amihez nem kell feltétlenül befizetni egy utazási irodához, hanem a magunk kedvére, kellemesen, nem rohanva fedezhetjük fel a látnivalókat. Az egyik napra, mivel nagyon szép időt ígértek, a Dublin közeli tengerpartokat választottuk: Először buszra szálltunk és északi irányban megnéztük Portmarnock homokos strandját, majd onnan vonattal átmentünk Howth-ra, egy félszigetre, ahol a halászat jelenti a fő bevételi forrást. 

Portmarnock - Howth

Hosszú, igazi homokos partszakasz fogad minket Portmarnock-nál, és hétvége lévén, rengetegen látogattak ki oda a helyiek közül is: sokan kutyával, gyerekekkel, volt, aki piknikezett, volt, aki csak heverészett, de sokan a vízbe is bemerészkedtek. Nálam ez csak a bokáig való megmártózást jelentette, ugyanis a 20 fokos időjárásban maximum 16-18 fokosnak tippeltem a vizet, mintha legalábbis jégkockákba léptem volna.

A szél remek lehetőséget ad például egy kis sárkányeregetésre. Sört viszont – ha csak nem hoztál magaddal – nem igen tudsz itt inni, mert az egyetlen nyitva talált boltban sem lehetett még délelőtt alkoholt venni, beülős helyek pedig szintén nem voltak közvetlenül a parton.

Ha alaposan kinézelődtük magunkat, és elméláztunk a tengert bámulva, el is indulhatunk a következő helyre, Howthra, amely egy félszigeten helyezkedik el, 5 perc vonatútra. Aki például szeret túrázni, az egészet körbejárhatja, végig a sziklák tetején, a part mentén (mi csak egy rövid szakaszon másztunk fel a kilátást megnézni). Csodálatos a látvány a sziklás részről, de a falu is tele van szép házakkal.

A kikötő már kevésbé tetszett, mert hiába a halászatból élnek meg itt a legtöbben, pont ettől a kikötő egy ipari telepre emlékeztet, sok lepukkant, rozsdás halászhajóval kiegészítve. Amiért mégis érdemes lesétálni a kikötőbe az az, hogy találkozhatunk fókákkal (akik valószínűleg a hajókról leeső maradékokért merészkednek be idáig), valamint azért is, mert itt a kikötőben egy egész sor étterem vár ránk, mindenhol a legfrissebb fogásokból készült ételekkel. Aki nagy rajongója a fish & chipsnek, biztos, hogy talál kedvére valót, de én forrón ajánlom, hogy próbáljátok ki az írek hallevesét, chowdert is, ami egy nagyon sűrű, tejszínes egytálételnek felel meg, tele minden féle jóval: hallal, rákkal, kagylóval. Isteni!

Mi hétvégén jártunk erre, ilyenkor számítsatok nagy tömegre, mert a helyiek is ekkor szabadulnak el a városból. És a sirályokkal vigyázzatok: egyrészt az ételekre is rámozdulnak, másrészt a szemem előtt fostak le valakit séta közben...

 

Galway

Másnapra is terveztünk egy kirándulást, mégpedig Galwaybe, abba a kisvárosba, ami az ír sziget másik, nyugati oldalán fekszik, az Atlanti óceán partján. Pont akkor, amikor érkeztünk, nemzetközi művészeti fesztivált tartottak, így tömve volt ez a város is. Eljutni el lehet a dublini buszos túrákat tervező irodákkal is – ilyenkor útközben több mindent is láthatunk, mert megállnak a buszok pár helyen, hogy a turisták fényképezhessenek – vagy választhatjuk a vonatot is. A vonat előnye (kb. 2,5 óra az út), hogy kényelmes és gyors, ha megérkezünk senki nem hajt minket, a saját tempónkban fedezhetjük fel a várost. Hátránya ugyanakkor az ára (oda-vissza a jegy 40 euro, emlékeim szerint a buszos túrák is ekörül mozognak idegenvezetővel), és az, hogy útközben csak távolról nézegethetjük az ír vidéket, a számtalan tehenet, bárányt, lovat és a végtelen zöld tájat.

Galway kisváros, így a vasútállomástól kb. 5-10 perc sétával már a sétálóutcán találhatjuk magunkat (Latin negyed). Legnagyobb örömömre, ez a hely nem annyira szürke, mint Dublin, a házak kifejezetten színesek, több helyen művészeti alkotások is díszítik a falakat, az utcán pedig mindenhol utcazenészek szórakoztatják a járókelőket. Ennek nagy hagyománya van a városban, sőt, állítólag Ed Sheerent is itt fedezték fel, ahogy egy szál gitárral szórakoztatta a járókelőket.

A város egyébként tényleg picike, rövid idő alatt bejárható, de akinek egy egész napja van itt, nyugodtan sétáljon ki teljesen az óceán irányába, a világító tornyok felé, és lőjön néhány képet, hogy elmondhassa: abba az irányba már Amerika van. A város egyébként nagyon szép, és mi még egy Sam Jinks kiállításra is bejutottunk: a fesztivál keretében ingyen nézhettük meg a híres szobrász műveit, amelyek meglepő, élethű hatásúak, igazán döbbenetes érzéseket váltanak ki a megfigyelőből.

Mit együnk, igyunk a városban? A sör adott, van helyi is, nem csak Guiness, enni pedig itt is a tenger gyümölcseit ajánlom. Mi végül a Kings Head nevű helyen kötöttünk ki a Latin negyedben (este úgy láttuk, élő zene is van), én egy fehérboros kagylótálat választottam, de akkora adagot tettek le elém az asztalra, hogy a teljes társaságnak be kellett segítenie, hogy elfogyjon. Az íze pedig: életem eddigi legfinomabb kagylója volt! Ha pedig nem vagy oda a tengeri finomságokért, hamburgert és steaket is választhatsz. (Az árak a mi pénztárcánknak soknak tűnnek, de az ír átlagos árakat mutatták: főételek 14-18 euro körül mozogtak.) Visszafelé a vonaton pedig kényelmesen elszundíthatunk, vagy nézegethetjük a fényképeket.

img_20190715_151513_2.jpg

Ha Dublinban jártok tehát mindenképpen érdemes egy napra elszakadni a városból: hogy a Moher sziklákat, a közeli tengerpartot, vagy Galwayt választjátok, már egyéni: ha természeti csodára vágytok, akkor mindenképpen Moher, ha egy színes kisvárosra, akkor Galway, ha pedig nem akartok sokat utazni (mert Galway és Moher is elvesz a napotokból legalább 5 órát, amit utazással töltötök), akkor csak a közeli partokat ajánlom. Természetesen ezen kívül is van még számtalan lehetőség, de azokon a helyeken még én sem jártam. Esetleg ajánlhattok valamit, ha van még olyan hely, amit nem érdemes kihagyni Írországban.

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenypulzus.blog.hu/api/trackback/id/tr3014978234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csongilee 2019.07.27. 18:09:53

Sziasztok, én Dublin24-ben, Tallaghtban éltem. Ide nagyon közel van a Wicklow hegység, gyönyörű tájjal. Ha tehetitek, mindenképp nézzetek el arra!
süti beállítások módosítása