Élménypulzus

Élménypulzus


A nap filmje – Beszámoló a Cinefest 8. napjáról

2018. szeptember 22. - Konika

Tényleg egyre fáradtabban vágok neki a napi filmadagnak, és ezért kicsit aggódom, hogy vajon tényleg jól ítélem-e meg azokat, vagy sokszor csak a fáradtság beszél belőlem. A pénteki nap is bőven tartogatott még néznivalót, 2 versenyfilmet (A boldogtalanság művészete, Nyolcéves…

Tovább

A nap filmje – Beszámoló a Cinefest 7. napjáról

Azt hiszem, elfáradtam. Imádok filmeket nézni, de azért napi 6-8 órában ezt csinálni, egy idő után nagyon le tudja szívni az embert. Tegnap én már az összes filmet végigásítoztam, pedig nem kevés kávét is fogyasztottam napközben. Persze a filmek sem voltak túlságosan pörgős…

Tovább

A nap filmje – Beszámoló a Cinefest 6. napjáról

A keddi 4 versenyfilm után úgy éreztem, hogy szerdán újra rám fér egy kis pihenés, és visszatérek a Zukor terembe, ahol elsősorban a Kitekintő szekcióból vetítik a filmeket. Ez persze nem minden esetben jelenti azt, hogy könnyed és vidám történetek mellett kényelmesen kikapcsolódunk. Ezt mutatta a…

Tovább

A nap filmje – Beszámoló a Cinefest 5. napjáról

A hétfői pihenés után kedden felszívtam magam, és 4 versenyfilmet néztem meg. Nagyon-nagyon különböző alkotásokat láttam, volt köztük elég erős és jó film is, bár már előre jelzem, hogy rendkívülinek egyiket sem tartom. Haladjunk az általam adott pontszámok…

Tovább

A nap filmje – Beszámoló a Cinefest 4. napjáról

A vasárnapi mozizás egy kicsit megviselt (főleg a Gyújtogatók végtelen hosszúsága miatt), így úgy döntöttem, hogy hétfőn kicsit szüneteltetem a versenyfilmeket, és a Kitekintő programból választok magamnak két filmet. Nem bántam meg. Nagyon különböző alkotásokat láttam, azonban így, vagy úgy, a…

Tovább

A nap filmje – Beszámoló a Cinefest 3. napjáról

  A vasárnapi napra úgy készültem, hogy valószínűleg az lesz a legerősebb a fesztiválon. Mindhárom aznapra tervezett film jónak ígérkezett, bár magamtól arra számítottam, hogy a Gyújtogatók viszi majd el a pálmát, azt követi majd az Egy nap, és a leggyengébb talán A néma forradalom lesz. A sorrend…

Tovább

A nap filmje - Beszámoló a Cinefest 2. napjáról

A fesztivál második napja számomra valójában az első, hiszen a pénteki napról lemaradtam. A tegnapi ígéretemhez híven viszont igyekszem minden egyes napról és a látottakról beszámolni, elsődlegesen persze a filmekről. A napi három filmet nem sikerült teljesítenem, aminek…

Tovább

Felfokozott várakozás - Cinefest

Az év egyik legjobban várt eseménye (nekem legalábbis), a 15. Jameson Cinefest tegnap elkezdődött Miskolcon. A blogom indulásakor az egyik első bejegyzésemben áradoztam a filmfesztiválról, és hogy mennyire várom az ideit is. Bizony, a szabadságom előre be lett tervezve, és a programajánló füzetet…

Tovább

Emberek! Emberséget!

A mi osztályunk – színházélmény

Több helyről is hallottam már, hogy a lengyel író, Tadeusz Slobodzianek színdarabja, A mi osztályunk olyan mű, amelyet nem lehet elrontani színpadon, önmagában annyira erős, hogy a rendezéstől függetlenül is csak jól sikerülhet. Az alaptörténet szerint, egy lengyelországi…

Tovább

A legboldogtalanabb szurkolók

Diósgyőri stadionavató – kettős élmény

Szurkolói körökben divat divatszurkolónak nevezni azt, aki csak akkor megy ki meccsre, amikor éppen nagyon jól megy a csapatnak, vagy éppen akkor, amikor egy új stadion avatásáról van szó: amikor kódolva van az ünneplés és a jókedv. Sosem értettem egyet ezzel a kategorizálással,…

Tovább
süti beállítások módosítása