Élménypulzus

Élménypulzus

Hol van itt a remény útja?

Kafarnaum - filmélmény

2019. február 20. - Konika

A libanoni Kafarnaum, az Oscar díjra jelölt film, nem könnyű témát boncolgat, és bizony egy pillanatig nem találjuk majd szórakoztatónak, annál inkább kapkodunk majd a zsebkendőnkért és küszködünk, hogy lehetőleg ne sírjunk megállás nélkül. A Libanonban, mélyszegénységben élő 12 éves Zain néhány hetét követhetjük végig; bár csak sejtjük, hogy 12 körül lehet, ugyanis annyira szegények (és ezzel együtt tanulatlanok is) a szülei, hogy még azt sem tudják pontosan, mikor születtek a gyerekeik, és születési anyakönyvi kivonata sincs egyiknek sem.

Zain nem úgy él, ahogy egy 12 éves fiúnak kellene: nem a tanulás, a játék köti le az idejét, gondolatait. Ő az a gyerek, aki csak álmodozik arról, hogy iskolába járhat, és játék helyett is a szülei főbérlőjénél dolgozik. Ha mindettől még nem komorodna el eléggé a néző, akkor amikor a 11 éves Sahart, Zain húgát hozzáadják egy 30-as férfihoz, akkor aztán végképp tudhatjuk, hogy ez a történet nem csak nem kezdődik vidáman, de nem is végződik majd megnyugvással.

Azt már a film elején megtudjuk, hogy Zain börtönbe kerül valamiért, de onnan beperli a saját szüleit, amiért felelőtlenül vállalnak gyerekeket, amiért ő maga is megszületett. Az ezt megelőző történet tehát a bírósági tárgyalás közben bontakozik ki előttünk.

Zain miután megszökik otthonról, megismerkedik egy etióp menekült lánnyal, aki illegálisan tartózkodik az országban, ráadásul egy kisbabája is van, akit titkol és bújtat, nehogy a hatóságok elvegyék tőle. A lány Zainra bízza a kisfiút, amíg napközben dolgozik, Zain pedig helytáll nem csak dajkaként, de miután egy nap az etióp lány nem jön haza, pénzt és ételt is szereznie kell, hogy a kisbaba és ő maga is túlélje a következő időszakot.

12 évesen felnőttként viselkedni: ilyet láthatunk a szerencsésebb sorsú gyerekek között is. De olyan kilátástalan helyzetben túlélni és még másról is gondoskodni, szerencsére itt Európában talán nem kell egyik gyereknek sem.

A film nagyon erős mind témájában, mind érzelmi hatásában: néha én személy szerint a zenét már soknak éreztem, nem szeretem, ha önmagában a zene (anélkül, hogy nézném mi történik a vásznon), már sírásra gerjeszti a könnycsatornáimat: a néha kevesebb több - nekem jobban megfelelt volna.

Ami egyértelműen a siker záloga lehet ennél a filmnél, az a főszereplő kisfiú, Zain. Nem csak hogy gyönyörű gyereket találtak, de a szemeiben benne van minden fájdalom és minden harag, amit csak egy ilyen korú gyerek elviselni képes.

A film egyébként tavaly Cannes-ban megkapta a zsűri díját, így a rendezőnő talán joggal bízhat az Oscarban is (az első arab nő lenne, aki Oscart kap), bár én egyelőre még mindig a Roma győzelmét tartom valószínűnek.

A Kafarnaum címén is lehet gondolkodni: bibliai település a Galileai tó partján, ahol Jézus elkezdte tanítását, munkásságát. De vajon miért ez a címe a filmnek? Számomra még rejtély. Mert ebben a filmben én nem láttam reményt, egyéb keresztény utalást… Ha valaki tudja, kérem írja meg kommentben.

Pontszám: nagyon erős 7,5

Ajánlom: azoknak, akiknek tetszett a Lion című film, de nem riadnak vissza a lassú történetvezetéstől és a sírástól sem.

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenypulzus.blog.hu/api/trackback/id/tr5014631748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.02.21. 11:43:24

A nehéz gyerekkor felment a tettekért való felelősségvállalás alól? Ha a közel-keleti társadalmak nem képesek emberibb körülményeket biztosítani a gyerekeknek - meg úgy általában - akkor rátolhatják a felelősséget Európára bűntudatkeltéssel? Tovább megyek: mire olyan büszke az iszlám kultúra és milyen alapon veti meg a nyugati társadalmakat, ha saját kerítésén belül ilyen borzalmas világot tart fenn illetve tűr el?
Kérdésedre a válasz pedig a Máté 11,23-ban van, ahol Jézus azt mondja: "Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz levettetni! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, megmaradt volna a mai napig." Tehát pont az alaptalan gőgöt veti a város szemére, aminek szükségszerű következménye a bukás, megaláztatás.
süti beállítások módosítása