Élménypulzus

Kaliforniai rémálom - filmélmény

De ki a kutyagyilkos???

2018. augusztus 29. - Konika

Adott egy srác. Átlagos, úgy 30 körüli. Nem igazán tudja, mihez kezdjen az életével. Ül otthon, és láthatóan nem akar belesimulni a mai társadalmi elvárásokba. Sejtjük, hogy lehetett egykor munkahelye, de most nincs, otthon ücsörög, és leginkább azzal szórakozik, hogy az erkélyről bámulja a topless szomszédnőt a madaraival, esetleg maszturbál, vagy képregényt olvas. Lehetne depis is akár ezek alapján, de nem: ő láthatóan bírja ezt az életformát, nagyon az sem izgatja, hogy a lakbérrel jelentős elmaradással küzd. Olyan, mintha várna valamire, de nyilván semmire. Hacsak arra nem, hogy egy nap, meglát egy feltűnően csinos lányt a lenti medencénél, akivel még este össze is ismerkedik, hála a lány kutyusának. Itt talán el is kezdődhetne egy romantikus, hagyományos történet, szólhatna arról is, hogy a fiú kilép-e ebből a társadalomkívüliségből, vagy sem, de ez nem egy hagyományos film.

A lány ugyanis másnapra eltűnik, a lakása is kiürül, a fiú pedig megpróbálja megkeresni őt. Őrülten zakatoló, csapongó kavalkádba csöppenünk:

  • megfejtésre váró titkos üzenetek, jelek
  • őrült partik Los Angelesben
  • furcsa lányok (persze mindenki színésznő szeretne lenni, de más miatt furák)
  • furcsa drogok
  • bűzös borzok
  • bagolymaszkos gyilkos nő
  • egy gyilkos, aki a kutyákat öli a környéken
  • őrült dalszerző egy elátkozott helyen
  • eltűnt milliomos
  • lezárt területek
  • egy hajléktalan király
  • menő verda
  • egy kalóznak látszó egyén

és még folytathatnám. A film egy ide-oda csapongó, sok mindent mutatni akaró, vad történet, de:

  • értelmet ne keress benne (én próbáltam és majd megőrültem)
  • készülj fel, hogy az elején hiába tetszik, a végére megutálod
  • esetleg el is alszol.

A film legnagyobb hibája a hossza (több, mint két óra), és az, hogy az utolsó félóra olyan szinten leül, és unalmassá válik, hogy ember legyen a talpán, aki nem alszik el. Pedig ugyebár a fenti felsorolásból, a csapongásból, és még a tök jó zenékből is a legkevésbé számítasz arra, hogy elunod ezt az egész rejtély-látomás dolgot, de mégis ez van: SZÖRNYEN UNTAM A VÉGÉRE.

Nem mondom, hogy az a baj, hogy józan állapotban nem élvezhető, mert ismétlem, az elején én bírtam a stílusát, és kíváncsi voltam a rejtélyek megfejtésére (a lány rejtélye megoldódik egyébként, csak a közben még felreppenő több más furcsaság nem). A végére sajnos elment a kedvem az egésztől. Persze vannak filmek, amiknek nincs megfejtésük, és attól még lehetnek jók. De valahol ez elcsúszott az alkotási folyamat közben, elfogyott a lendület, az ötletek kiüresedtek. És isten ments, hogy újranézzem, hátha akkor más lesz a véleményem.

Próbálkozni lehet amúgy, hajrá, de csak elborult elméknek javaslom!

Pontszám: 6

Utóhatás: szerintem akkor is a fiú a kutyagyilkos. Minden más csak képzelgés.

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenypulzus.blog.hu/api/trackback/id/tr1914207671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.