Élménypulzus

Bűnös vagy ártatlan?

Margaret Atwood: Alias Grace - könyvélmény

2018. május 15. - Konika

Idei tavaszi könyvélményem az Alias Grace, amelyet megmondom őszintén, egyetlen ok miatt vettem a kezembe: az írónő másik regényéből készült sorozatért, A szolgálólány meséjéért teljesen odavagyok, megőrülök érte. Nagyon bíztam benne, hogy ez a regény is hasonlóan komor, sötét, izgalmas világot mutat majd be.

A regény valós történeten alapul: a XIX. századi Kanadában egy kettős gyilkosság rázta meg a közvéleményt: egy fiatal urat és fiatal szeretőjét ölték meg a házuknál dolgozók: egy cselédlány és egy másik férfi alkalmazott. Az ügy azért is volt akkoriban annyira érdekes, mivel a fiatal cselédlány még a 18-at sem töltötte be és feltűnően csinos volt, így a már akkor is bulvárhírekre szomjazó társadalom igazi csemegét talált magának. Női démon, aki megbabonázta a férfiakat, és tragédiába sodorta őket.

A való életben is sokan gondolták azonban pont az ellenkezőjét, hogy ez a fiatal, kedves lány nem lehet gyilkos, és küzdeni kell a szabadon engedéséért, az ártatlansága bizonyításáért. A feszültségét pedig pontosan ez adja a történetnek: ahogy egyre jobban elmerülünk a lány beszámolójában, úgy teljesen az ő oldalára állunk, és egészen biztosak vagyunk abban, hogy ő nem vehetett részt a gyilkosságokban. Aztán elbizonytalanodunk egy kicsit. Aztán teljesen hiszünk benne. Majd még jobban elbizonytalanodunk. És annyira hajt minket a kíváncsiság, hogy mi lehet a megoldás, hogy emiatt mindenképpen végigolvassuk a könyvet.

Kivéve, ha már az első 40-50 oldal után lerakjuk.

Az elején ugyanis konkrétan úgy éreztem, hogy képtelen leszek a végére érni, annyira lassúnak, vontatottnak, elemzőnek, és így túlságosan tárgyilagosnak éreztem az egészet. Lényegében levelezésekből építkezett a könyv, minimális izgalmi faktorral, főképp az elítélt lányt megvizsgálni/tanulmányozni szándékozó fiatal orvos szemszögéből.

Ezúton bíztatok mindenkit, hogy próbáljon türelmes lenni, egészen odáig, amikor végre Grace elkezdi elmesélni a történetét. Utána már pörögnek az események, és megtaláljuk azt a feszült, visszafogott izgalmat is, amit vártunk ettől a könyvtől. Persze annyira mellbevágó és komor nem lett, mint A szolgálólány meséje.

Hogy bűnös-e Grace vagy sem?

Egyáltalán kapunk-e választ a kérdésre? Létezik válasz?

Őszintén megmondom, hogy ebből a szempontból nem vagyok teljesen elégedett a végkifejlettel. Van lezárás persze, de mégis kicsit csalódottan tettem le magam mellé a könyvet.

Utóhatás: ebből a regényből is elkészült már a sorozat változat, és nagyon kíváncsian várom, hogy mit tudtak kihozni belőle, és hogy ott milyen válaszokat adnak a legfontosabb kérdésekre.

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenypulzus.blog.hu/api/trackback/id/tr8313908052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.