Élménypulzus

Mi tud átlökni a határaidon?

Roman J Israel, Esq. - Filmélmény

2018. április 27. - Konika

Még az Oscar–jelölt listámon szerepelt ez a film, mint kötelező darab. Azt gondoltam akkor, hogy egyedül Denzel Washington alakítása miatt lehet érdekes számomra, a végére mégis egy egész elgondolkodtató film született belőle.

A történet szerint van egy jogászunk, aki nem a tárgyalótermekben jeleskedik, hanem az irodában, háttéranyagokat gyűjtve, ám amikor a társa hirtelen kórházba kerül, neki kell bemennie a tárgyalóterembe, és ezzel galibák sorozatát indítja el. Az élete csak a munkáról szól, a pénz csak annyiban foglalkoztatja, hogy legyen miből élnie, de az amerikai jogászokról kialakult nézeteinkhez képest, meglehetősen szerényen él – és ez láthatóan nem zavarja. Ő az a kis szürke egér, akit mi is ismerünk bármelyik munkahelyen: munkamániás, precíz, a legszorgalmasabb, de a külsőségek, a pénz nem érdeklik, és mindig egyedül megy haza.

Az egész film a jogász jellemére épül: a visszahúzódó, kicsit bátortalan, kicsit megszállott, kicsit bogaras Denzel Washington nagyon jól hozza a figurát. Az egész történetnek azonban a fordulópontja egy megmagyarázhatatlan pálfordulás ehhez a karakterhez képest: egy olyan döntést hoz a film felénél, mely engem teljesen földre vitt. Ezen döntés következményeként a karaktere teljesen átformálódik, a jelleme, a hétköznapi értékei mintha teljesen átkódolásra kerültek volna, és én csak arra próbáltam egyfolytában a választ keresni, hogy miért…

Mert még akkor is, ha a film végére eljön az erkölcsi megtisztulás, nehezen tudom megmagyarázni, hogy egyáltalán az egész hogyan történhetett meg. Mi az indíték, mi a cél, mi a motiváció? Hova tűnik el egy ember teljes egészében, és alakul át valaki mássá. És úgy érzem, hogy itt nem lehet a válasz a pénz. Csak a pénz. A mi saját hasonló ismerősünkről el tudjuk képzelni, hogy egyik nap besétál az irodába, mint akit egy divatlapból húztak elő, és a jelleme is sokkal nyitottabb, határozottabb lesz? Hmm…

Annak ellenére, hogy ez a gondolat végig nem hagyott nyugodni, mégis ajánlom a filmet, mind Denzel Washington, mind Colin Farrell miatt – akit egyébként nem szoktam szeretni, de most az egyszer megkedveltem a karakterét, és azt a jellemfejlődést, amit ugyan ő a háttérben, mellékszálként járt be, de a végére mégis fontos lett.

Egész jó: 7,5 pont

Utóhatás: főleg jogászoknak javaslom a filmet, ilyen szemszögből is van benne pár elgondolkodtató jelenet.

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenypulzus.blog.hu/api/trackback/id/tr3013851766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.