Élménypulzus

Élménytúra a félméteres hóban

Mátraszerntimre - Galyatető

2018. március 08. - Konika

Ígértem, hogy néha írok nem csak kulturális jellegű élményekről, hanem olyanokról is, amik kifejezetten segítettek abban, hogy kellemesen teljen egy-egy napom, és ne csak a szürke hétköznapokról szóljon az élet. Ráadásul ilyen programokhoz nem kell feltétlenül nagyot álmodni, vagy átutazni a fél világot: néha a legszebb dolgok itt vannak mellettünk. 

A túrázás nálam nagyon nagy mumus. Régen, a gimnáziumi osztályommal gyakran jártunk a Bükkbe, azonban én mindig utáltam – nem értettem, mi élvezhető van abban, hogy megyünk hegynek felfelé, közben majd kiköpöm a tüdőmet, úgy sem látok semmit a tájból, mert csak a lábam előtti talajt bámulom, hogy el ne essek. Elfáradunk, éhesek vagyunk, izzadunk. Ennél talán csak egy dolgot szerettem kevésbé: a hideget. A kettő együtt: télen túrázni? Nekem felért volna régen egy büntetéssel.

Azonban az ember változik: pár éve volt szerencsém télen Ausztriában tölteni pár napot: míg a többiek síeltek, én sétáltam, és akkor döbbentem rá, hogy a téli táj mennyire gyönyörű, és hogy nem is lehet fázni mozgás közben. Három éve pedig kutyánk is van, ami magával hozta a napi szintű sétákat, a hétvégi túrákat, olyannyira, hogy már nem szenvedést, hanem kellemes kikapcsolódást látok benne: együtt lehetek azzal, akit szeretek, órákon át beszélgethetünk, amit máskor olyan ritkán tehet meg az ember, csodálatos természeti csodákat látok, és a kutyámat is csodálhatom, hiszen mindig tud valamilyen meglepetést okozni.

A hosszú bevezető után a lényegre is térnék: február utolsó hétvégéjén a Mátrában túráztunk, pont akkor, amikor fél méteres hó és -10 fok volt. Annyira gyönyörű volt, hogy nem tudom, mikor láttam ilyen szépséget utoljára. Csend béke, a lábad alatt a roppanó hó, a család, beszélgetések, fél óránként egy korty pálinka, néha egy kis lejtőn csúszás, sok nevetgélés és este kellemes elfáradás. Bizony, még egy kiadós, hosszú családi ebéd sem nyújt elegendő időt arra, hogy annyit beszélgethess a szeretteiddel, mint egy kiadós, egész napos túrán.

Kellenek ilyen napok.

(A túráról kutyás vonatkozásban itt is írtam röviden.)

Utóhatás: izomláz, kellemes fáradtság, egy hétvége, amire mindig mosolyogva emlékszem majd.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenypulzus.blog.hu/api/trackback/id/tr7413708878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.